Általános jellemzők és morfológia
A mályvafélék (Malvaceae sensu lato) egy nagy és gazdaságilag jelentős család, amely lágyszárú növényeket, cserjéket és fákat foglal magában. Kozmopolita elterjedésűek. Jellemzőjük a szórt állású, egyszerű, gyakran tenyeresen erezett és karéjos vagy fogazott szélű levelek, amelyek gyakran csillagszőrösek. Virágaik általában hímnősek, öttagúak (öt szabadon álló csészelevéllel és öt szabadon álló, gyakran nagy és feltűnő sziromlevéllel) és sok porzóval, amelyek a porzószálak összenövésével egy csövet alkotnak a bibeszál körül. A termő felső állású magházból fejlődik, és toktermést, hasadótermést vagy bogyótermést hoz. A virágok lehetnek magányosak vagy különböző virágzatokban (cymes, fürtök, bugák) nyílnak. Ide tartozik a mályva (Malva), a hibiszkusz (Hibiscus), a gyapot (Gossypium), a kakaófa (Theobroma cacao) és a baobab (Adansonia).
Élőhely és elterjedés
A mályvafélék a legkülönbözőbb élőhelyeken előfordulnak, beleértve a trópusi esőerdőket, a mérsékelt övi réteket és a száraz területeket. Sok fajukat termesztik.
Szaporodás és életciklus
Szaporodásuk történhet magokkal és vegetatívan dugványokkal vagy tősarjakkal. Virágaik rovarbeporzásúak, gyakran méhek végzik a beporzást. A termések terjedése változatos, a toktermések felnyílva szórják a magokat, a húsos terméseket az állatok terjesztik.
Gazdasági és ökológiai jelentőség
A mályvaféléknek óriási gazdasági jelentőségük van. A gyapot a legfontosabb textilnövény. A kakaóból csokoládét készítenek. A hibiszkuszt dísznövényként és teának termesztik. A mályvát a népi gyógyászatban használják. Ökológiai szempontból a virágok fontos nektár- és pollenforrást jelentenek a beporzók számára.
