Általános jellemzők és morfológia
A borostyánfélék (Araliaceae) egy család, amely fás szárú kúszónövényeket, cserjéket és fákat foglal magában. Kozmopolita elterjedésűek, de különösen gyakoriak a trópusi és szubtrópusi régiókban. Jellemzőjük a szórt vagy átellenes állású, egyszerű vagy összetett levelek. Virágaik kicsik, általában öttagúak (öt sziromlevelet és öt porzót tartalmaznak), és ernyős vagy fejecske alakú virágzatokban nyílnak, amelyek gyakran összetett bugákat alkotnak. A termő alsó állású magházból fejlődik, és húsos bogyótermést hoz, amely általában kevés magot tartalmaz. Ide tartozik a borostyán (Hedera), a ginszeng (Panax) és a szobaborostyán (Fatsia japonica).
Élőhely és elterjedés
A borostyánfélék a legkülönbözőbb élőhelyeken előfordulnak, beleértve az erdőket, sziklás lejtőket és városi környezetet (borostyán).
Szaporodás és életciklus
Szaporodásuk történhet magokkal és vegetatívan hajtások gyökerezésével vagy gyökérsarjakkal. Virágaik rovarbeporzásúak. A termések terjedését a madarak segítik, amelyek elfogyasztják a bogyókat.
Gazdasági és ökológiai jelentőség
A borostyánt dísznövényként ültetik falak és talaj takarására. A ginszeng gyógyászati felhasználása széles körben ismert. Számos fajukat szobanövényként termesztenek. Ökológiai szempontból fontos táplálékforrást jelenthetnek a madarak és a beporzók számára.
