Általános jellemzők és morfológia
A disznóparéjfélék (Amaranthaceae) egy nagy és változatos család, amely lágyszárú növényeket, cserjéket és ritkán fákat foglal magában. Kozmopolita elterjedésűek, de különösen gyakoriak a trópusi és szubtrópusi régiókban. Jellemzőjük a szórt vagy átellenes állású, egyszerű levelek és a kicsi, gyakran feltűnő színű virágok, amelyek sűrű füzérekben, bugákban vagy fejecskékben nyílnak. A lepellevelek száma általában öt (de lehet kevesebb is), hártyásak lehetnek. A porzók száma megegyezik a lepellevelek számával vagy kevesebb. A termő felső állású magházból fejlődik, és egyetlen magot tartalmazó toktermést vagy aszmagtermést hoz. Ide tartozik a disznóparéj (Amaranthus), a libatop (Chenopodium, amelyet néha külön családba sorolnak) és a pirosló zsálya (Celosia).
Élőhely és elterjedés
A disznóparéjfélék a legkülönbözőbb élőhelyeken előfordulnak, beleértve a szántóföldeket, utak mentét, sivatagokat és tengerpartokat. Sok fajuk pionír növényként jelenik meg zavart területeken.
Szaporodás és életciklus
Szaporodásuk történhet magokkal. Virágaik szélbeporzásúak vagy rovarbeporzásúak lehetnek. A magok aprók és gyakran állatok vagy a szél terjesztik őket.
Gazdasági és ökológiai jelentőség
Számos disznóparéjfélét termesztenek élelmiszerként (pl. amaránt magvak és levelek, spenótlibatop – Spinacia oleracea, bár ezt ma már gyakran a Chenopodiaceae családba sorolják). Sok fajukat dísznövényként ültetik színes virágaik vagy leveleik miatt. Egyes fajok gyomnövényként jelenhetnek meg. Ökológiai szempontból fontos táplálékforrást jelenthetnek a madarak és más állatok számára.
