Általános jellemzők és morfológia
A kaktuszfélék (Cactaceae) egy jól ismert és könnyen felismerhető család, amely pozsgás növényeket foglal magában, amelyek szinte kizárólag az amerikai kontinensen őshonosak (kivéve egyetlen afrikai fajt, a Rhipsalis baccifera-t). Kiválóan alkalmazkodtak a száraz, sivatagos és félsivatagos területekhez. Jellemzőjük a húsos, víztároló szár, amely lehet oszlopos, gömbölyű vagy lapított. Leveleik gyakran redukálódtak tövisekké, amelyek védelmet nyújtanak a herbivorokkal szemben és csökkentik a vízveszteséget. A fotoszintézist a zöld szár végzi. Virágaik általában feltűnőek, nagyok, sok szirommal és porzóval rendelkeznek, és közvetlenül a száron fejlődnek ki. A termő alsó állású magházból fejlődik, és húsos bogyótermést hoz, amely sok magot tartalmaz.
Élőhely és elterjedés
A kaktuszfélék a legszárazabb élőhelyek specialistái, megtalálhatóak a forró sivatagokban, a magashegyi száraz régiókban és a trópusi száraz erdőkben. Elterjedésük Észak-, Közép- és Dél-Amerikára terjed ki.
Szaporodás és életciklus
Szaporodásuk történhet magokkal, valamint vegetatívan a szárdarabok gyökerezésével vagy sarjhajtásokkal. Virágaik rovarok, madarak vagy denevérek porozzák be őket. A magok terjedését a madarak és más állatok segíthetik, amelyek elfogyasztják a húsos terméseket. Sok fajuk CAM fotoszintézist végez a vízmegtakarítás érdekében.
Gazdasági és ökológiai jelentőség
Számos kaktuszfajt termesztenek dísznövényként szukkulens gyűjteményekben és szárazságtűrő kertekben. Egyes fajok termése (pl. fügekaktusz) ehető. A kaktuszok fontos szerepet játszanak a sivatagi ökoszisztémákban, táplálékot és vizet biztosítva a sivatagi állatok számára. Sok fajuk veszélyeztetett az élőhelyvesztés és az illegális gyűjtés miatt.
