Általános jellemzők és morfológia
A szegfűfélék (Caryophyllaceae) egy nagy család, amely főként mérsékelt övi elterjedésű lágyszárú növényeket foglal magában, de néhány cserje is tartozik ide. Jellemzőjük az átellenes állású, egyszerű, ép szélű levelek és a duzzadt szárcsomók (nóduszok). Virágaik általában hermafroditák, öt (ritkán négy) szabadon álló sziromlevelet és öt (ritkán négy vagy tíz) porzót tartalmaznak. A csészelevelek száma is öt, és összenőhetnek. A termő felső állású magházból fejlődik, és sokmagvú toktermést hoz, amely a csúcsán lévő fogakkal vagy hasítékokkal nyílik. Ide tartozik a szegfű (Dianthus), a kakukkszegfű (Lychnis), a tyúkhúr (Stellaria) és a pimpó (Silene).
Élőhely és elterjedés
A szegfűfélék világszerte elterjedtek, de a legnagyobb fajgazdagság az északi félteke mérsékelt övi területein található meg. Különböző élőhelyeken fordulnak elő, beleértve a réteket, erdőket, sziklás lejtőket és tengerpartokat.
Szaporodás és életciklus
A szegfűfélék virágai rovarbeporzásúak. A magok aprók és gyakran a szél vagy hangyák terjesztik őket.
Gazdasági és ökológiai jelentőség
Számos szegfűfélét termesztenek dísznövényként gyönyörű és illatos virágaik miatt (pl. szegfű, pimpó). Egyes fajok gyomnövényként jelenhetnek meg. Ökológiai szempontból fontos táplálékforrást jelenthetnek a beporzóknak.
