Általános jellemzők és morfológia
A kenderfélék (Cannabaceae) egy kis család, amely lágyszárú növényeket és fás szárú kúszónövényeket foglal magában. Főként az északi félteke mérsékelt övi területein elterjedtek. Jellemzőjük a szórt vagy átellenes állású, tenyeresen összetett vagy karéjos levelek. Kétlakiak, azaz a porzós (hím) és a termős (női) virágok külön egyedeken fejlődnek. A hím virágok laza bugákban nyílnak, és öt szabadon álló lepellevelet és öt porzót tartalmaznak. A női virágok tömött füzérekben vagy fejecskékben nyílnak, és egyetlen, felső állású magházat tartalmaznak, amelyet egyetlen lepellevelek takarnak. A termés egyetlen magot tartalmazó aszmagtermés, amelyet a megmaradó lepellevelek vesznek körül. Ide tartozik a kender (Cannabis sativa) és a komló (Humulus lupulus).
Élőhely és elterjedés
A kenderfélék különböző élőhelyeken előfordulnak, beleértve a szántóföldeket, bozótosokat és vízpartokat. Sok fajukat termesztik.
Szaporodás és életciklus
Szaporodásuk történhet magokkal. Virágaik szélbeporzásúak. A termések terjedését a szél vagy az állatok segíthetik.
Gazdasági és ökológiai jelentőség
A kendernek rendkívül sokoldalú gazdasági jelentősége van: rostjai (kenderkötél, textil), magjai (étkezési célokra, olaj) és virágzatai (gyógyászati és rekreációs célokra) miatt termesztik. A komlót a sörgyártásban használják ízesítő és tartósítószerként. Ökológiai szempontból a virágok táplálékot nyújtanak a beporzóknak (bár a szélbeporzás gyakoribb), a magvak pedig a madaraknak.
