Általános jellemzők és morfológia
A keresztesvirágúak (Brassicaceae vagy Cruciferae) egy nagy és gazdaságilag jelentős család, amely főként lágyszárú növényeket foglal magában. Kozmopolita elterjedésűek. Jellemzőjük a szórt állású, egyszerű vagy szeldelt levelek. Virágaik hímnősek, négytagúak (négy szabadon álló sziromlevéllel, amelyek kereszt alakban állnak, és hat porzóval, amelyek közül kettő rövidebb). A termő felső állású magházból fejlődik, és becőtermést vagy becőketermést hoz, amely két kopácsból áll, és a magok a kopácsok falán ülnek. A termés felnyíláskor két részre hasad, de a magokat tartó hártyás válaszfal (replum) megmarad. Sok fajuk mustárolaj-glikozidokat tartalmaz, amelyek jellegzetes csípős ízt és illatot adnak. Ide tartozik a káposzta (Brassica oleracea), a repce (Brassica napus), a mustár (Brassica juncea), a retek (Raphanus sativus), a torma (Armoracia rusticana) és a pásztortáska (Capsella bursa-pastoris).
Élőhely és elterjedés
A keresztesvirágúak a legkülönbözőbb élőhelyeken előfordulnak, beleértve a szántóföldeket, réteket, sziklás lejtőket és zavart területeket. Sok fajukat termesztik.
Szaporodás és életciklus
Szaporodásuk történhet magokkal. Virágaik rovarbeporzásúak. A becőtermés felnyílása szórja szét a magokat.
Gazdasági és ökológiai jelentőség
A keresztesvirágúaknak óriási gazdasági jelentőségük van, mivel ide tartoznak fontos zöldségnövények (káposzta, brokkoli, karfiol, kelbimbó, retek), olajnövények (repce, mustár) és fűszernövények (mustár, torma). Számos fajukat gyomnövényként is ismerünk. Ökológiai szempontból a virágok fontos nektár- és pollenforrást jelentenek a beporzók számára.
