Általános jellemzők és morfológia
A kontyvirágfélék (Araceae) egy nagy és rendkívül változatos család, amely lágyszárúakat, kúszónövényeket, epifitonokat és vízi növényeket foglal magában. Jellemzőjük a speciális virágzat, amely egy húsos tengelyből (torzsa vagy spadix) és egy azt körülvevő, gyakran feltűnő, sziromszerű buroklevélből (spatha) áll. A virágok maguk kicsik és sűrűn helyezkednek el a torzsán, lehetnek egyneműek vagy kétneműek. Ide tartoznak olyan ismert növények, mint a filodendronok (Philodendron), a buzogányvirágok (Dieffenbachia), a flamingóvirágok (Anthurium), a kalocsni (Arisaema) és a vízipestisek (Pistia).
Élőhely és elterjedés
A kontyvirágfélék kozmopolita elterjedésűek, de a legnagyobb fajgazdagság a trópusi és szubtrópusi régiókban található meg, különösen az esőerdőkben. Sok fajuk epifitonként fák ágain él, míg mások a talajon vagy a vízben gyökereznek.
Szaporodás és életciklus
A kontyvirágfélék virágzása gyakran hőtermeléssel jár, ami segíti a beporzó rovarok (pl. bogarak, legyek) odavonzását. A beporzást követően bogyószerű termések fejlődnek, amelyek sok magot tartalmaznak. A magok terjesztésében a madarak és más állatok fontos szerepet játszanak. Sok fajuk vegetatívan is szaporodik hajtásokkal, gumókkal vagy hagymákkal.
Gazdasági és ökológiai jelentőség
A kontyvirágféléknek jelentős dísznövényértékük van, számos fajukat népszerű szobanövényként vagy kerti dísznövényként termesztik. Egyes fajok (pl. tápióka – Manihot esculenta, bár ez nem a kontyvirágféle, hanem a kutyatejfélék családjába tartozik, a hasonlóság megtévesztő lehet) keményítőben gazdag gumókat termesztenek, amelyek fontos táplálékforrást jelentenek. Ökológiai szempontból fontos elemei a trópusi ökoszisztémáknak, ahol sokféle állatnak nyújtanak táplálékot és élőhelyet. Ugyanakkor néhány fajuk mérgező lehet.
