Általános jellemzők és morfológia
A ribiszkefélék (Grossulariaceae) egy kis család, amely cserjéket foglal magában. Főként az északi félteke mérsékelt övi területein elterjedtek. Jellemzőjük a szórt állású, tenyeresen karéjos levelek. Virágaik hímnősek, öttagúak (öt összenőtt sziromlevéllel, amelyek gyakran cső vagy harang alakúak) és öt porzóval, amelyek a sziromcsőhöz nőnek hozzá. A termő alsó állású magházból fejlődik, és sok magot tartalmazó bogyótermést hoz, amely gyakran színes és savanykás ízű. A virágok fürtökben vagy magányosan nyílnak. Ide tartozik a ribiszke (Ribes) különböző fajtái, mint a piros ribiszke (Ribes rubrum), a fekete ribiszke (Ribes nigrum) és a köszméte (Ribes uva-crispa).
Élőhely és elterjedés
A ribiszkefélék különböző erdőtípusokban, bozótosokban és nedvesebb helyeken fordulnak elő. Sok fajukat gyümölcsükért termesztik.
Szaporodás és életciklus
Szaporodásuk történhet magokkal és vegetatívan dugványokkal vagy bujtással. Virágaik rovarbeporzásúak. A bogyós terméseket a madarak és más állatok terjesztik.
Gazdasági és ökológiai jelentőség
A ribiszkeféléknek jelentős gazdasági jelentőségük van, mivel a ribiszke és a köszméte népszerű gyümölcsök, amelyeket frissen fogyasztanak vagy feldolgoznak (lekvár, szörp, bor). Ökológiai szempontból a virágok fontos nektárforrást jelentenek a beporzók számára, a bogyók pedig táplálékot nyújtanak a madaraknak és más vadon élő állatoknak.
