Általános jellemzők és morfológia
A szőlőfélék (Vitaceae) egy család, amely főként fás szárú kúszónövényeket foglal magában, amelyek indákkal kapaszkodnak. Trópusi, szubtrópusi és mérsékelt övi elterjedésűek. Jellemzőjük a szórt állású, egyszerű vagy összetett (tenyeresen összetett vagy karéjos) levelek és a levélhónaljakból eredő, a hajtással szemben álló indák. Virágaik kicsik, általában hímnősek, öttagúak (öt szabadon álló vagy a csúcsukon összenőtt sziromlevéllel és öt porzóval, amelyek a sziromlevelekkel szemben állnak). A termő felső állású magházból fejlődik, és húsos bogyótermést hoz, amely általában kevés magot tartalmaz. A virágok laza bugákban vagy fürtökben nyílnak. Ide tartozik a szőlő (Vitis vinifera) és a vadszőlő (Parthenocissus).
Élőhely és elterjedés
A szőlőfélék különböző erdőtípusokban, bozótosokban és sziklás lejtőkön fordulnak elő. Sok fajukat termesztik.
Szaporodás és életciklus
Szaporodásuk történhet magokkal és vegetatívan dugványokkal, bujtással vagy szemzéssel. Virágaik rovarbeporzásúak vagy szélbeporzásúak lehetnek. A bogyós terméseket a madarak és más állatok terjesztik.
Gazdasági és ökológiai jelentőség
A szőlőféléknek óriási gazdasági jelentőségük van, mivel a Vitis vinifera a borászat és a csemegeszőlő-termesztés alapja. A vadszőlőt dísznövényként ültetik falak és pergolák befuttatására. Ökológiai szempontból a virágok fontos nektárforrást jelentenek a beporzók számára, a bogyók pedig táplálékot nyújtanak a madaraknak és más vadon élő állatoknak.
