Általános jellemzők és morfológia
A tamariskafélék (Tamaricaceae) egy kis család, amely főként száraz és sós élőhelyeken elterjedt cserjéket és kis fákat foglal magában. Jellemzőjük a vékony, gyakran zöld hajtások és a kicsi, pikkelyszerű levelek, amelyek szórt állásúak. Virágaik kicsik, öttagúak (öt lepellevelet és öt porzót tartalmaznak), és sűrű fürtökben vagy füzérekben nyílnak a hajtások végein. A termő felső állású magházból fejlődik, és sok apró, szőrös vagy bóbitás magot tartalmazó toktermést hoz. Egyetlen nemzetség tartozik ide, a Tamarix (tamariska).
Élőhely és elterjedés
A tamariskafélék a száraz és félszáraz területek, valamint a sós talajok és tengerpartok tipikus növényei. Elterjedésük Eurázsiára és Afrikára terjed ki. Sok fajuk jól tűri a szárazságot és a magas sótartalmat.
Szaporodás és életciklus
Szaporodásuk történhet magokkal és vegetatívan gyökérsarjakkal vagy dugványokkal. Virágaik rovarbeporzásúak. A magok aprók és a szél terjeszti őket.
Gazdasági és ökológiai jelentőség
A tamariskaféléket néhol talajmegkötésre és szélvédőként ültetik száraz területeken. Egyes fajokat dísznövényként is használnak. Ökológiai szempontból fontos szerepet játszhatnak a száraz és sós ökoszisztémákban, bár invazív fajként is viselkedhetnek bizonyos területeken, kiszorítva az őshonos növényzetet.
